ג'רג' רוז'ה

מתוך המכלול, האנציקלופדיה היהודית
קפיצה לניווט קפיצה לחיפוש

שגיאת לואה ביחידה יחידה:תבנית_מידע בשורה 261: תבנית סופר ריקה. ג'רג' רוז'ההונגרית: Rózsa György;‏ אוראדיה, 13 באוקטובר 1922בודפשט, 17 בדצמבר 2005) היה דיפלומט, ספרן, מנכ"ל "ספריית האקדמיה ההונגרית למדעים" והמנכ"ל הראשי של ספריית האומות המאוחדות בז'נבה, דוקטור בכלכלה, פרופסור של הפקולטה למדעי הרוח של אוניברסיטת אטווש לוראנד. אביהם של הסטטיסטיקאי גאבור רוז'ה (1947) וההיסטוריון מיהאי רוז'ה (1953-2007), סבו של הספרן דויד רוז'ה (1982), סבם של דניאל רוז'ה, אסתר רוז'ה ואדם רוז'ה.

ביוגרפיה

נעוריו

את לימודיו השלים באוראדיה, בוקרשט ובודפשט. ב-1944 גורש לברגן בלזן כנוסע ברכבת קסטנר, יחד עם אשתו לעתיד. שם שהה במשך כחצי שנה ולאחר מכן הרכבת הורשתה להמשיך לשווייץ. שם שהה ב-Caux sur Montreux במחנה מעצר עד סוף מלחמת העולם השנייה.

בתחילת הקריירה שלו, משנת 1946, הוא עבד במחלקת התרבות ולאחר מכן במחלקה הנשיאותית של משרד החוץ. באביב 1948, הועבר לשגרירות הונגריה במוסקבה, שם שירת לצד דיולה סקפי ולאחר מכן של אריק מולנאר. כמזכיר השגרירות (והממונה הזמני), הוא טיפל בענייני פרוטוקול, בלדרות, שבוי מלחמה ועניינים שלא היו קשורים בזקרפטיה.[1] הקריירה הדיפלומטית שלו הסתיימה במעצרו במחנה קישטרצ'ה.

קריירה מקצועית

משנת 1951 המשיך בפעילותו כעמית של "מרכז ספריית העם" (Népkönyvtári Központ). ב-1954 החל באקדמיה ההונגרית למדעים כספרן של המכון לכלכלה. הוא היה מנהל ספריית האקדמיה ההונגרית למדעים מ-30 ביוני 1960, והמנהל הכללי הראשי שלה מ-1 באוקטובר 1977 עד 30 ביוני 1996.[2] בין השנים 1969 לבין 1975, לאחר שהפסיק את עבודתו כספרן בבודפשט, הוא כיהן בתפקיד הספרן הראשי של ספריית האומות המאוחדות בז'נבה.[3] בתפקיד זה היה המנהל השני של הארגון לאחר מלחמת העולם השנייה.[4]

הוא השתתף בכנסים רבים מטעם האקדמיה ההונגרית למדעים וארגונים בינלאומיים שונים. רוז'ה מילא תפקידים בניהול גופים מקצועיים מקומיים ובינלאומיים לדוגמה:

  • שיתוף הפעולה האירופי למדעי החברה שבסיסו בווינה[5]
  • ועדת הסיווג למדעי החברה של איגוד התיעוד הבינלאומי[6] בהאג
  • החברה הביבליוגרפית הבינלאומית בפריז[7] מ-1988

הוא השתתף במערכות של כתבי עת מקצועיים - ובוועדת המערכת שלהם:

  • Magyar Könyvszemle (1961–1969) (סקירת הספרים ההונגרית)
  • Könyvtári Figyelő (1979–1980 (משקיף הספריות)
  • ECSSID Bulletin (–1979)
  • (1990–) Alexandria האנגלית
  • (1990–) International Journal of Information and Library Research

בשנת 1988 הפך לפרופסור באוניברסיטה בפקולטה למדעי הרוח של אוניברסיטת אטווש לוראנד.[8] הוא לימד בקורסים לתארים מתקדמים במחלקה למדעי הספריות וטכנולוגיית המידע. לאחר פרישתו ב-1996 המשיך לתמוך בענייני ספרייה אקדמיים וכלליים כנשיא קרן Pro Bibliotheca.

ב-1963 הפך לקנדידט (דוקטורט זוטר) במדעי בכלכלה, וב-1988 קיבל דוקטורט מלא (PHD).

עבודתו

תחום המחקר שלו היה התיאוריה והמתודולוגיה של אינפורמטיקה ספרותית; הוא גם בחן את מדעי החברה, הכלכלה, ארגון המחקר והקשרים הבינלאומיים של נושאו. רוז'ה פרסם יותר מחמש מאות פרסומים בהונגרית ובשפות זרות. בין סיכומיו ניתן למצוא את המונוגרפיה "מידע מדעי וחברה ומידע": מצרכים לצרכים. עבודת הדוקטורט שלו, מאפיינים לאומיים ושיתוף פעולה בינלאומי בניהול מידע מדעי, פורסמה גם באנגלית.[9]

ייסוד קרן הנצחה

בשנת 1990, יחד עם שני בניו, הקים את "קרן רוז'ה בורקה", על שם אשתו הראשונה (שהייתה איתו ברכבת של קסטנר), על שם הגננת בורבלה (ברברה) רוביצ'ק (19201967) שנפטרה בגיל צעיר. שמטרת הקרן לתמוך בתלמידים שלומדים את מקצוע הגנֵן-גננת בהונגריה.

הנצחתו

לוח הזיכרון של ג'רג' רוז'ה במעונו דאז (בודפשט, רובע 13, Csanády u. 4/b)
  • ב-19 בנובמבר 2008 באולם Vasarely של הספרייה האקדמית, הונצחו חייו, פעילותו האקדמית והספרנית במפגש חגיגי. באירוע נשאו דברים המנהל הכללי גאבור נראי-סאבו, הסוציולוג טמאש פאל, ג'רג' שבשטין, ראש המחלקה למדעי הספרייה של ELTE BTK וז'ולט בנהגיי, ראש הספרייה האקדמית.[10]
  • ב-12 באוקטובר 2012, לרגל יום השנה התשעים להולדתו, נחשף לוח זיכרון על קיר ביתו האחרון.[11]
  • ב-4 במרץ 2015, נערך טקס הנצחה עם הצגת ספרים לכבודו באולם הכנסים של הספרייה והמידע של האקדמיה ההונגרית למדעים עם מצגות של חמישה מרצים באירוע.[12]

פרסים ועיטורים

  • מדליית יובל השחרור (1970)
  • מדליית הכבוד של מועצת הארכיונים הבינלאומית (1977)
  • מדליית הזיכרון על שם ארווין סאבו (1981)
  • עיטור מסדר הכבוד של העמל דרג זהב (1982)
  • מסדר ההצטיינות להונגריה הסוציאליסטית (1989)
  • צלב הקצין של מסדר ההצטיינות של הרפובליקה של הונגריה (1995)
  • Pro Scientia Hungarica (1996)
  • פרס בויאי של קרן יאנוש בויאי (2004)

כתביו העיקריים

יצירות ספרות מקצועית

  • A közgazdasági kutatás forrásai és segédletei. Tájékoztatási bibliográfiai kézikönyv (Haraszthy Gyula előszavával; Budapest, 1959, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó)
  • A magyar társadalomtudományok az UNESCO kiadványaiban | Les sciences soliales Hongroises dens les publications de l'UNESCO (Budapest, 1960)
  • The documentation of science organization as an emerging new branch of scientific information (Budapest, 1962, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára)
  • Hagyomány és korszerűség : az Akadémiai Könyvtár távlati fejlesztéséről (Budapest, 1964, MTA Könyvtára)
  • Részvételünk és lehetőségek a nemzetközi társadalomtudományi dokumentációban (Budapest, 1964, MTA Könyvtára)
  • A társadalomtudományi kutatás és a tudományszervezés tájékoztatási problémái (Budapest, 1965, Akadémiai Kiadó)
  • Some considerations of the role of scientific libraries in the age of the scientific and technical revolution : an essay and approach to the problem (Budapest, 1970, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára)
  • Tudományos tájékoztatás és társadalom (Budapest, 1972, Akadémiai Kiadó)
  • Scientific Information and Society (The Hague – Paris, 1973, Mouton)
  • „Tudományok és művészségek szeretete…” Írások az MTA Könyvtáráról (Budapest, 1986, MTA Könyvtára)
  • Information: From Claims to Needs. National Aptitudes for International Co-operation in Scientific Information Economy (Köpeczi Béla előszavával; Budapest, 1988, Kultúra – Library of HAS)
  • Kulturális örökség és információs társadalom (Fejtő Ferenc előszavával; Budapest, 1995, Argumentum)
  • Ante-equilibrium. Vitairat a fejlődő országok esélyegyenlőségéről (Fejtő Ferenc és Farkas János előszavával; Budapest, 2004, Argumentum)

יצירות ספרות יפה

  • חמש אצבעות יד שמאל שלי על כינור אז'אן-אוגוסט-דומיניק אנגרינגרס (בודפשט, 1994, ארגומנטום)
  • וריאציות להשראת הכינור ומארק שאגאל של ז'אן-אוגוסט-דומיניק אנגר (עם הקדמה מאת Tamás Kabdebo ; בודפשט, 2001, Argumentum)
  • ג'רג' רוז'ה–דויד רוז'ה: לבסוף, שפת האגם. (אוטו)ביוגרפיה לשתי ידיים ; ספריית MTAK–KSH, Bp., 2015

לקריאה נוספת

  • Cruger Dale, 1970. = Cruger Dale, Doris: The United Nations Library. Its Origin and Development. Chicago, 1970, American Library Association.
  • Curriculum vitae, 1992. = Curriculum vitae. In „Gondolatok a könyvtárban”. Szerk.: Domsa Károlyné – Fekete Gézáné – Kovács Mária. Budapest, 1992, MTA Könyvtára. 9–10. o.
  • Gerő, 2009. = Magyar könyvtártörténeti kronológia 996–2007 1–3. Összeáll.: Gerő Gyula. Budapest, 2009, Országos Széchényi Könyvtár.
  • Gömbös, 2008. = Gömbös Ervin: Magyarok az ENSZ apparátusában.[halott link] Külügyi Szemle, 2008. 2. sz. 213–229. o.
  • Gregorovicz, 2006. = Gregorovicz Anikó: Emlékezés dr. Rózsa Györgyre. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2006. 2. sz. 89. o.
  • Juhász–Bodansky, 2007. = Az információs társadalom korai magyar irodalma. Szemelvénygyűjtemény. Szerk.: Juhász Lilla – Bodansky György. Budapest, 2007, Gondolat – INFONIA.
  • Lázár, 1998. = Lázár György: Szekfű Gyula követ és a moszkvai magyar követség jelentései (1946–1948). Budapest, 1998, Magyar Országos Levéltár.
  • Lencsés, 2012. = Lencsés Ákos: Rózsa György emléktáblájának felavatása. Könyvtári Levelező/lap, 2012. 10. sz. 31–32. o.
  • Murányi, 2008. = Murányi Lajos: Rózsa György emlékülés az MTA Könyvtárában. Könyvtári Levelező/lap, 2008. 12. sz. 15–17. o.
  • Rózsa, 1989. = Rózsa György: Új épületben készül az Akadémia Könyvtára történelmének új lapjait írni. In Telekiek alapítványa. Az Akadémiai Könyvtár az alapítástól az önálló könyvtárépületig 1826–1988. Összeáll.: Fekete Gézáné. Budapest, 1989, MTA Könyvtára. 19–24. o.
  • Rózsa, 1996a. = Rózsa György: A délszláv kulturális helyreállítás egyik lehetséges változata kilenc tételben. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1996. 4–5. sz. 143–144. o.
  • Rózsa, 1996b. = Rózsa György: „Egy főre eső nemzeti jóérzés”. Népszabadság, 1996. április 29. 18. o.
  • Rózsa, 1997. = Rózsa György: Gutenberg nem vonul nyugdíjba – A kulturális örökség és a digitalizált kultúra kapcsolatáról. Írás Tegnap és Holnap, 1997. 1. sz.
  • Rózsa, 2004. = Rózsa György: Ante-equilibrium. Vitairat a fejlődő országok esélyegyenlőségéről. Budapest, 2004, Argumentum.
  • Rózsa, 2010. = Rózsa Dávid: Rózsa György visszaemlékezéseiből I. Könyvtári Levelező/lap, 2010. 12. sz. 4–12. o.
  • Rózsa, 2011. = Rózsa Dávid: Rózsa György visszaemlékezéseiből II. Könyvtári Levelező/lap, 2011. 1. sz. 8–12. o.
  • Sebestyén, 2009. = Sebestyén György: Információs rendszerek a kutatásfejlesztés számára – Rózsa György, a globalizmus és a tudásmenedzsment. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2009. 3. sz. 41–49. o.

ראו גם

מאמרים, מחקרים

  • Bánhegyi Zsolt: Búcsúbeszéd Rózsa György ravatalánál. Könyvtári Levelező/lap, 2006. 1. sz. 14–15. o.
  • Csurgay Árpád: Emlékezés Rózsa Györgyre. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2013. 2. sz. 53. o.
  • Fejtő Ferenc: Búcsú Rózsa Györgytől. Népszava, 2006. január 9. 7. o.
  • Gregorovicz Anikó: In memoriam Rózsa György. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2009. 3. sz. 39–40. o.
  • Rózsa Dávid: A kilencvenedik év. Rózsa György emlékezete. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2013. 2. sz. 54. o.
  • Sonnevend Péter: Rózsa György (1922–2005). Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2006. 2. sz. 53–55. o.
  • Sz[ále] L[ászló]: Rózsa György 1922–2005. Magyar Hírlap, 2006. január 9. 17. o.
  • Tamás Pál: A könyvtáros elment. Népszabadság, 2006. január 9. 12. o.
  • Vajda Kornél: Tisztelgés Rózsa György előtt. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1998. 3. sz. 49–51. o.
  • Vámos Tibor: Rózsa György (1922–2006). Magyar Tudomány, 2006. 3. sz. 373. o.

קישורים חיצוניים

ויקישיתוף מדיה וקבצים בנושא ג'רג' רוז'ה בוויקישיתוף

הערות שוליים

  1. ^ Lázár, 1998. 198. o.
  2. ^ Gerő, 2009. 409. o.
  3. ^ Gömbös, 2008. 221. o.
  4. ^ Cruger Dale, 1970. 14. o.
  5. ^ European Cooperation in Social Science Information and Documentation, ECSSID.
  6. ^ Fédération Internationale d’Information et de Documentation, FID.
  7. ^ Association Internationale de Bibliologie, AIB.
  8. ^ Gregorovicz, 2006. 89. o.
  9. ^ Curriculum vitae, 1992. 9–10. o.
  10. ^ Murányi, 2008. 15–17. o.
  11. ^ Lencsés, 2012.
  12. ^ Beszámoló a rendezvényről az MTA KIK honlapján, A rendezvény videófelvétele az MTA KIK Képkönyvtárában
Logo hamichlol 3.png
הערך באדיבות ויקיפדיה העברית, קרדיט,
רשימת התורמים
רישיון cc-by-sa 3.0